Copyright © 2014 | a-t-i
Canon EOS 5D Mark III
EF 16-35mm f/2.8L II USM
Fókusztávolság: | 35mm |
Rekeszérték: | f/14 |
ISO: | 100 |
Záridő: | 2s |
Exposure bias: | 0 EV |
Mód: | Rekesz prioritás (AE) |
Vaku: | Nincs |
Szűrő: | Hoya NDx400 HMC |
Egyéb: | Tripod |
Hosszú expozíció
Fényképen a mozgást érzékeltető elmosódást kétféleképpen tudunk készíteni, amelyben eltér az expozíció ideje. Az egyik módszer, ha a gépet tartjuk rögzítve (pl. állványon), és hosszú expozíciós idővel fényképezünk, a másik, amikor a mozgó tárgyat követjük a géppel (svenkelés), rövidebb záridőt, expozíciós időt alkalmazunk, és a háttér lesz elmosódott.
Eszközök
- Állvány, szürkeszűrő, kioldó (opcionális)
- Állvány (opcionális)
Beállítások
A kép elkészítéséhez elengedhetetlen volt a tűző nap, amely elengedhetetlen volt a kompozícióhoz, lévén nem színészről volt szó, aki beült a vízoszlopok közé. Másrészt az erős napsütés nem teszi lehetővé a hosszú expozíciós időt, ezért a legfontosabb kellék a szürkeszűrő volt. ND400-as szűrő 8-9 fényértéket vesz vissza, így sikerült az expozíciós időt 2 másodpercre felvinni, pedig a rekeszérték is f/14 volt. Persze, ez már nem megy szabad kézből, így szükség volt az állványra is, amelyhez jó szolgálatot tett a kioldó is.
Fontos, hogy a stabilizátort minden esetben ki kell kapcsolni, ha állványról fotózunk. Nem, nem lesz még stabilabb, ha bekapcsolva hagyjuk, ugyanis a stabilizátor folyamatosan rezegteti az egyik objektívtagot (más esetekben a szenzort), amely csak elmosódottságot okoz állványról történő fotózás esetén.
Kompozíció
Amikor elindultam fotózni, akkor csak azt szerettem volna ha tudok néhány képet csinálni hosszú záridővel a habos vízoszlopokról, és az ott játszó gyerekekről. Ehhez képest szerencsém volt, hogy volt egy ember, aki úgy gondolta, hogy lehűti magát. Sok időm nem volt, ugyanis ő sem ücsörgött ott sokat, azonban arra pont elegendő volt, hogy a félig beállított képet átvariáljam. A 2 másodperces expozíciós idő nem csak azt tette lehetővé, hogy a vízsugarak habos oszlopként jelenjenek meg, hanem a futkározó gyerekek sem kerültek rá a képre, amely tovább erősíti az emberalakot.
Utómunka
Az útómunka az apróbb hibák korrigálása mellett a színekre, a kontrasztra és a részletek hansúlyosabbá tételére korlátozódott. Először a részletek kiemelésével szerettem volna egy karakterisztikus fekete-fehér képet, lévén a szürke kövek, és a fehér vízfátyol adta a színek mellőzésének lehetőségét. Az eredmény azonban nem volt megfelelő, ugyanis az ülő alak túlságosan is beleolvadt a víz-kerítésbe, ezért választottam a részben színes, részben fekete-fehér kidolgozást.