A selfie évekkel ezelőtt robbanásszerűen terjedt el, amelynek az egyik oka a mobilokba épített jó minőségű és könnyen kezelhető kamerák megjelenése volt. Mindig velünk volt, lehetőségünk volt a képek azonnali megosztására, így áradtak a selfie-k. A gyártók hamar ráéreztek, hogy erre különös figyelmet kell fordítani, és sorra jelentek meg a telefonok (és fényképezőgépek is), amelyeknek a kialakítása kifejezetten támogatta a selfi készítést. Ezeket természetesen mindenki azonnal használni is kezdte, így nem kellett sokat várni, hogy az emberek egy vékony rudacskára erősítsék telefonjukat.

A selfie-ket széles körben használjuk, gyakran posztoljuk őket, vagy küldjük át barátainknak, esetleg mentjük el a többi több száz kép közé, hogy megőrizzük az emléket. Sokan úgy vélik, hogy egy fénykép akkor jó, ha a készítője úgy gondolja, hogy kinyomtatná, és akár ki is tenné a környezetében. Egy pillanatig itt megállnék, ugyanis a következőkben olyan tippeket veszünk sorra, amely segíthet abban, hogy jó selfike-k készítsünk, és ki is nyomtassuk.

Fotós szempontból a tükör használatának egyetlen előnye van: megnövelhető a távolság, így nem torzul a kép, és akár egész alakos fotó is készülhet. Azonban ez nem tudja ellensúlyozni, hogy a telefon vagy a kamera látszik a képen, illetve sok esetben a kijelzőt nézzük, így a tükörképünkön egy telefont szemlélő alak lesz. Ha már mindenképpen tükör, akkor legyen valami haszna, és ne látszódjon a telefon. Kérjünk meg valakit, mint a régi időkben, hogy fényképezzen le…

Ezt szerencsére teljesen tágan tudjuk értelmezni. Nem kell farkasszemet nézni egy kamerával, kedvünkre készíthetjük a képeket. Jó lehetőség, hogy ne csak a megszokott, mindenki által ismert oldalunkról ismerjenek meg. Persze ha többen vagyunk…

Ez nem csak a selfie-kre igaz. Minden fotós az eredetiséget keresi. Alapvetően nem az ötleteken múlik egy selfie, de ha minden ismerősünknek tucatjával vannak azonos típusú képei, akkor nem feltétlenül kell beállni a sorba. A nagylátószögű lencsék érzékenyek a távolságra, és arra, ha megdöntjük a telefont vagy a kamerát, ami sokat torzít a képeket – ez első sorban az orr méretén látszik sok selfie esetén. Ha a beállításban keresünk valami újat, akkor inkább a nézőpont megváltoztatását javaslom, leguggolni vagy felmászni valamire, esetleg a kipróbálni a profilképet, vagy egyszerűen csak legyen még valami abban a szűkös előtérben.

A portrékhoz mindig nehéz megtalálni a megfelelő fényt. Magas napállásnál, erős fényben kemény árnyékok rajzolódnak ki, amelyek ritkán válnak előnyére a fotónak. A vaku is problémákat okoz, ugyanis a jól ismert vörös-szem effektus mellett a szemből érkező fény nem hagy árnyékot, így a kép lapos lesz. Nem igazán érdemes sokat foglalkozni azzal, hogy jó-e a fény, inkább készítsünk többet, úgy hogy a fő fényforrás (pl. Nap) mindig egy kicsit máshol legyen, a végén ráérünk majd kiválasztani, hogy melyik tetszik.

Legyen egy jó app a telefonunkon, amellyel néhány szűrőt ki tudunk próbálni. Nem kell túlzásba sem esni, illetve csodát se várjunk, de kipróbálni mindenképpen érdemes.

A háttér mindig része a képnek. Ne felejtkezzünk meg róla. Profi portré fotósok több időt szentelnek a megfelelő háttér kiválasztásának, mint bármely egyéb beállításnak. A selfie-nél persze hátrányban vagyunk a normál fotózáshoz képest, mert a kép háttere, most mögöttünk van, és nincs módunk szépen beállítgatni, vagy a változására figyelni.