Egy kép dinamizmusát sok minden meghatározza. Elegendő csak arra gondolni, ha egy mozgó embert megfelelő fázisban kapunk el, akkor pusztán a mozdulatból érzékelhető a dinamizmus, ezt rengeteg trükkel erősíthetjük. A dinamizmust jelzi, ha a mozgó rész elmosódott, vagy éppen fordítva a mozgó téma éles, és a kamera mozgatásától (panning) a háttér folyik össze. Ezekkel a technikákkal is foglalkozunk majd a FotóStory-ban, de most egy kompozíciós lehetőségre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyhez nem kell különösebb gyakorlás, mint a panning-nál, vagy sok-sok állítgatása a gépnek, hogy a mozgó tárgy éppen a kívánt mértékben érzékeltesse a dinamikát.

Egy meglehetősen egyszerű és hatásos kompozíciós lehetőséggel foglalkozunk, amelyben kizárólag a kép valós vagy képzeletbeli vonalvezetését vesszük figyelembe. Először nézzük meg, hogy mitől is statikus egy kép. Ha a főbb vonalak, mint például az épületek fala, utcák, sorba rendezett ismétlődő elemek vízszintesek, illetve függőlegese, akkor a kép statikus marad. Ez azonban nem jelenti, hogy ettől a fotó rossz lenne, ugyanis többek között az épület fotózásban ez kifejezetten elvárás, de ha a képpel nyugalmat szeretnénk kifejezni, akkor a vonalakat is érdemes a fenti olasz kis falu házairól készült képhez hasonlóan, szigorúan a függőleges és vízszintes irányok szerint szerkeszteni.

Ha a főbb irányvonalakat átlósan rendezzük, akkor megtörik a fénykép statikussága, és a szemünk az összefutó élek mentén kezdi bejárni a képet. Ezzel nem csak a kép dinamizmusát tudjuk erősíteni, de a fókuszt is hangsúlyosabbá tehetjük. A Buddha szobrok sora a valós mozgás hiánya ellenére dinamikussá teszi a képet, nem csak a szobrok sokaságát mutatja a kép, hanem a teret is érzékelteti.

A képen egyetlen vízszintes vonal található, halászcsónak mögött húzódó horizont, amelyhez viszont minden esetben ragaszkodnunk kell (bővebben: Horizont – FotoStory) . A többi irányvonal mindenhol ferde, illetve a teljes kompozíciót tekintve erőteljesen átlós szerkesztésű.

Ha egy pillanatig a hajó felső élén, a támasztórúdon és végül a kék színű stabilizálón végignézünk, akkor ennek enyhe S-vonalvezetése különös hangsúlyt ad az ívességnek.

4 egyszerű dolog, amit akár azonnal érdemes kipróbálni:

1. Izgalmas képeket készíthetünk, ha utcarészletet fotózunk felülről, úgy, hogy az élek átlósan fussanak. Akár tovább is léphetünk egy kicsit, ha a gépet állványra tesszük, és egy kicsit hosszabbra állítjuk az expozíció idejét 1/60-1/30 s körüli értékre.
2. Kanyargó erdei utak, vagy egy kis ösvény a virágzó mezőn szép S-vonalat formálhat a megfelelő szögből. Ha az út valamelyik alsó sarokból indul és figyelünk a horizont beállítására, akkor kellemes látványt örökíthetünk meg a tavaszi tájról.
3. Ha alkalmunk van sorba ültetett növények között fényképezni, akkor megfelelő szögből a sorok átlós vonalakat formáznak, és találkozásuk erős fokuszt biztosít, amibe érdemes egy számunkra fontos személyt vagy tárgyat elhelyezni.
4. Ha a fentiek közül bármelyiket kipróbáljuk, akkor az érdekesség kedvéért érdemes egy képet készítenünk más szemszögből is, amikor a fő irányvonalak vízszintesek és függőlegesek.